- Bemutatkozás

Gödöllő Pest megyében, a Rákos-patak partján, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, az M3-as autópálya és a 3-as számú főút, valamint a Budapest-Miskolc vasútvonal mellett, a Gödöllői-dombság völgyében fekszik. A szűkebb értelemben vett Gödöllő egy medenceszerű, teknő alakú mélyedés a Rákos völgyében, négy völgy találkozópontján.

A gödöllői völgyet minden irányból dombok határolják ugyan, mégis nyitott, mert beletorkollnak az Öreghegy (302m) és a Gudrahegy (251m) mellékvölgyei. Délről összefügg az isaszegi Rákosvölggyel, keletről a kettős besnyői völggyel melyet a Juharos (308m), a Fácános, a Börecs, a Perőc, a Nagy és Kis Fenyves, a Nagyremete, a Kisremete, a Bolnoka (329m), a Haraszt, a Gyertyános, a Szilhát és a Röges domb határol. A Rákos- és az Aranyos-patak vizéből halastavakat létesítettek Gödöllő és Isaszeg között, valamint Babaton. A Rákos mai vízhozamát össze se lehet hasonlítani régi vízbőségével. Az 1935-36-ban épült besnyői vasúti bevágás megbontotta a talajvizek szerkezetét.

Gödöllő erdős, jó levegőjű, szép kilátást nyújtó vidéken fekszik. Vonzerejét természeti adottságainak és jó földrajzi fekvésének köszönheti a fővárost övező településgyűrűben. A Gödöllői-dombság erdői évszázadokon át főúri, királyi vadászterületek voltak. A város körüli egybefüggő, közel 100 négyzetkilométernyi erdőfelület egynegyede Gödöllő közigazgatási területére esik, melynek 60%-a cser és tölgy, 25%-a akác, 10%-a fenyőerdő. Nincsenek légszennyező nagyüzemek a városban és környékén, a levegő tisztább, mint az országos átlag. Az egy főre jutó közterületi zöldfelület 44,6 négyzetméter. A város közigazgatási területe 62 négyzetkilométer, ebből 16 négyzetkilométer belterület. Az Erzsébet-park (1898) és az Arborétum (József főherceg liget) (1902) természetvédelmi terület, számos ritka fafajtát és bokrot gondoznak bennük.

Gödöllő lakóinak száma 1900-ban 5.893, 1960-ban 17.693 fő volt. A 2001-es népszámlálás idején a város állandó népessége 29.445 főre emelkedett, 2006. január 1-jén 31.261 fő volt. A lakónépesség az elmúlt évtizedekben jórészt az iparosítás okozta környékbeli betelepülések miatt nőtt. Napjainkban a fővárosból történő kiáramlás is érezteti hatását. A munkanélküliség rátája alacsony. A lakosság szinte teljesen magyar anyanyelvű. 2006-ban romák, görögök, lengyelek, németek és ruszinok alakítottak kisebbségi önkormányzatot.

Gödöllő címerének állandó eleme a pelikán. 1763-ban, amikor mezővárosi rangot kapott a település, új, a heraldika szabályainak megfelelőbb címert dolgoztak ki. 1974 és 1991 között álló pajzson sugárzó arany napot, ötágú vörös csillagot, arany fogaskereket, valamint kicsinyeit tápláló pelikánt ábrázoló címert használtak. A régi mezővárosi pelikános címert 1991-ben állították vissza. A kicsinyeit saját vérével tápláló képzeletbeli madár, mely az önfeláldozás jelképe, jól szimbolizálja Gödöllő viszontagságos, a történelem folyamán állandóan megújulásra kényszerítő múltját